Ahogy a cím is sugallja új webcímre költöztem át. Ott több történetemet is olvashatjátok majd, nem csak Complicated love-ot. Szóval, aki tényleg olvasni akar engem az katt ide.

Míg ez a történetem pihen, egy másikba kezdtem, melynek semmi köze a TVD-hez. Már megcsináltam a blogot, ahol olvashatjátok, de egyenlőre titkosítva van. Kíváncsi vagyok, ki az, akit érdekelne a történet, ezért itt olvashatjátok a fülszöveget, és kérlek, írjátok meg, olvasnátok-e! Ez tényleg fontos lenne nekem, mivel komolyan szeretnék foglalkozni ezzel a történettel! Ha legalább 4-5 vélemény érkezik, akkor megnyitom az új blogot, és elkezdem feltenni a részeket.

Hát most itt a lehetőség, hogy egy újabb történetet kezdjek el. Ti mit szóltok hozzá? Érdekelne még mindig titeket? Mert ha igen akkor nagyon szívesen belekezdek egy újabb történetbe. Természetesen csak nyári szünet kezdetekor kerülne fel az első fejezet. Most az utolsó hetekbe is a tanárok képesek megnyúzni minket szóval szeretnék még oda koncentrálni egy kicsit.

Pont annyi pénz van nálam, ami kifut egy repülőjegyet vissza, Budapestre. Ugyan már, Natasha! Mondanám normális körülmények közt. De valóban ezt az életet akarom? Akit ismerek. Dóri, az az igazság, hogy mindig is féltékeny voltam rád.

A rohadt, budös, tetves életbe! Ever az éjszaka közepén felébredt. Fogalma sem volt, mi késztette. Magára öntötte pamut köntösét és elindult lefelé a lépcsőn. Nem vette észre a háta mögött lopodzó alakot. Árnyékként követte, emberi szem számára láthatatlan módon. Nesztelen járását még egy macska is megirigyelte volna. De ekkor észrevette, hogy valaki közelít a lány felé így jobbnak látta távozni. Ever, miért mászkálsz itt ilyenkor? És akkor most hová is tartasz? Ki ez a fiú? .